Füles Odú

Most már elég…

Esküszöm, ha még egy nap úgy kell csinálnom, mintha minden a legnagyobb rendben lenne, én kiugrom innen az ötödikről… mondjuk ezen még gondolkodom, mert elég sok a fa, még a végen fennakadok… de nem viccelek, nem bírom tovább.Sajnálom, de Képtelen vagyok annak az össztársadalmi elvárasnak eleget tenni, hogy úgy csinálunk, mintha a rák tulajdonképpen egyenértékű… Tovább »

8 óra alatt, 8 pohár…

Az van, hogy nyár lett, és meleg. Nagyon meleg. És ez mit jelent? Hogy sokat kell inni. Mármint sokat kellene, vagy legalább amennyi ajánlott állítólag, de hát, ha az ember mindent elfelejt, akkor nem olyan könnyű az. De tényleg, néha még levegőt venni is… mondjuk, az legalább feltűnik… Szóval erről nagyon fontos, hogy beszéljünk, mert… Tovább »

Dr. Pannival az élet… vicces… :)

Akik olvasnak, és követik az FB oldalam, már ismerik Pannikát. Április elején volt két éves, szóval ez egy remek alkalom, hogy kicsit jobban megismerjétek ődoktorságát. A lakás főorvos posztját betöltő hatalmas cirmosunk, aki a legnehezebb dolgokban is velem volt, sajnos korán itt hagyott minket… az ő posztjára érkezett pont két éve Dr. Panni, aki szakvizsgáját… Tovább »

Más élete nem a te játékod!

Hatalmas, hogy vannak emberek, akiknek a rák, elhozta az életébe az egyetemes tudást. Ők gyakorlatilag mindent tudnak, és mindent lehetőleg sokkal jobban, mindenkinél, még az orvosnál is. És ez még semmi, de azt is megengedik maguknak, hogy mindenféle orvosi protokollt, utasítást, vagy bármit felülírjanak. Mert megtehetik… hát hogyne, hát rákjuk volt… És senki nem szól… Tovább »

Semmi értelme… értsd, ahogy akarod…

Hát vannak levelek, amikről utólag úgy gondoljuk jobb lett volna, ha nem érkeznek meg. Meg vannak olyanok is, amikről tudjuk, hogy ha vékony, akkor nem sok értelme van kinyitni… Egy éve, egy hónapja, és egy hete van egy jó sok lapból álló papírkötegem arról, hogy az egészségkárosodásom 70% és nem is lesz jobb. Csak azt… Tovább »

Csak fogd meg a kezét…

A szokásos kontrollomon voltam valamelyik nap, a valamelyik kórházban. A történet szempontjából teljesen mindegy. Ücsörögtem a folyósón, nyomkodtam a telóm, olvasgattam. Nem figyeltem… annyian rohangáltak körülöttem, hogy inkább próbáltam őket kiiktatni… Aztán történt valami… valami, ami borzasztó fájdalmas és bénító emlékeket idézett. Akkor, ott, megpróbáltam a lehető legjobban behúzódni a sarokba… nem akartam újra ezt… Tovább »

Vitaminbogyó vs. gyümölcslé :)

Nem tudom ki, hogy van vele, de én valahogy sose bíztam ezekben a mindenféle tablettákban meg kapszulákban. Olyan megfoghatatlan, hogy van ez a kis izé, amibe a napi bármilyen vitamin szükségletemet, plusz még az ásványi anyagokat is bele tudják préselni, amikor ha csak a C-vitaminra gondolunk, legalább két-három citromra lenne szükség, és akkor ugye a… Tovább »

Tök jól vagyok… ja nem! Bocs!

Az embereknek van egy ilyen fura tévképzetük, hogy ha van hajad, nem nézel ki elő halottnak, mosolyogsz, járkálsz a lábadon, nem nyafogsz állandóan, mosol, főzöl, takarítasz, és még dolgozol is, akkor az nem azért van, mert faszagyerek vagy, hanem mert „jaj de jó, hogy ennyivel megúsztad”. A legtöbben úgy gondolkodnak, és ebben hatalmas szerepe van… Tovább »

Top5 mondat, amitől égnek áll a hajam

Van az embereknek egy ilyen furcsa kényszerük, hogy ha rákost látnak, akkor azonnal előkeresik a kósza agysejtek között azt a három-négy mondatot, ami szerintük a legfrankóbban illik a helyzethez, és nem félnek használni. … bocs közben elgondolkodtam… Van ez a komfortzóna dolog, mindig azt gondoltam az azért van, mert ott komfortos, és abból kilépni eszeveszett… Tovább »

Nem az én hibám! A tiéd sem! Senkié!

Ha január, akkor kezdődnek az 1%-os kampányok. Hát nem tudom sírjak vagy nevessek, mert ami ma szembe jött velem FB-n, attól esküszöm sokkot kaptam. Nem fogom megnevezni, valószínűleg így is a legtöbben tudni fogják mi ez… szóval az adott kampány a következő, az ember a vádlottak padján, majd a bíró közli, hogy az ítélete rák,… Tovább »

“… az csak egy ajtó…”

Azt mondják, nem kell a halállal foglalkozni… lássuk be, marha nehéz úgy nem foglalkozni vele, hogy közben nap, mint nap halnak meg barátok, szerettek, híresek, kedvencek… Persze az ember megteheti, hogy három másodpercig sajnálja, általában inkább magát, mert valakit, akit talán soha nem is ismert elveszítetett. De nem hiszem, hogy ez így rendben lenne. Általában… Tovább »

Program, nektek! Gyertek!

Van egy ilyen buta kényszerem, hogy állandóan ki kell találnom valamit… kicsit félelmetes… Ééééés most engedtem a trendeknek, úgyhogy pink lesz az idei első program, amit kitaláltam. Esküszöm, kitalálok valami brutális pink dekorációt is. Na de, térjünk a lényegre. Pinknek pink lesz, de nem olyan szokványos, ugyanis nem lesznek mindenféle előadások, mert szerintem azokból nagyon… Tovább »

Gyógyító mandalák

Vannak dolgok, amik engem elvarázsolnak… és ha elvarázsol, akkor annak biztosan oka van. Tudjátok, hogy vannak dolgok, amikben hiszek, és ezért alkalmazom is őket, mint például a pozitív megerősítések vagy éppen a mandalák. Korábban már volt szó a mandalafestésről, de sajnos rá kellett jönnöm, hogy ilyen aprólékos munkára már nem vagyok jó. Viszont valaki felhívta… Tovább »

13 pont az áttétes mellrákról… mert annak is van napja :)

Az október az egy ilyen szörnyen pink hónap. Tele mellrákkal kapcsolatos eseményekkel, amik szinte hétről hétre ugyanazok. Séták, meg beszélgetések olyan dolgokról, amikről az átlagember azt se tudja micsodák, de nagyon fontosnak hangzanak, meg olyan nagyon pinkek is, szóval biztos jó az úgy. Viszont egy csomó dologról soha senki nem beszél… jó értem én, hogy… Tovább »

Egy nap az onkológián: az ambulancia

Az „Ilyen az élet az onkológián” sorozatom második része következik. Ez talán még fontosabb, mint az első volt, mert… hát maradjunk annyiban, hogy ott is emberek dolgoznak, akik megbecsülést érdemelnek, mert te nem érzékeled, de nekik is nehéz. De ők nem engedhetik meg maguknak, hogy a nap közepén mindent ott hagyjanak, mert sok, mert nehéz,… Tovább »

Szívpárnával a gyógyulásért

Most egy olyan, mondjuk úgy segédeszközről lesz szó, ami minden mellműtöttnek hatalmas segítség lehet, ez pedig a szívpárna. Én nem is nagyon mennék bele, hogy elmagyarázzam mi ez és miért jó, ezt megtette nekünk dr. Mészárosné dr. Seres Leila, a Baptisták az Egészségért Munkacsoport tagja. A szív párna nem egy sima díszpárna, ami jól néz… Tovább »

Szeresd a piros bogyókat

Rólam már mindenki tudja, hogy mindent, amiről azt mondják, hogy gyógyítja a rákot annyira ellenzek és elkerülök, hogy ha lehet, egy szobában se tartózkodom vele. Szerintem ilyesmire semmi szükség. Szerintem orvosokra és olyan dolgokra van szükség, amik valahogyan segíthetnek, például erősítik a szervezetet, segítik a gyógyszereket, stb. Korábban már többször is volt róla szó, hogy… Tovább »

Ilyen az élet az onkológiai osztályon

Rendhagyó bejegyzések következnek. Általában arról beszél mindenki, hogy milyen rákosnak lenni, arról viszont sokkal kevesebben, hogy milyen lehet rákbetegeket gyógyítani. Azt hiszem, a legtöbb ember úgy képzeli el az onkológiát, hogy az ember üldögél az ágyában vagy a székében, az infúzió az úgy csöpög amíg kell, addig a nővérek elvannak, aztán mindenki megy haza. Éppen… Tovább »

Levél a felhők fölé

Hello,   Csak mondom, ez nagyon nem volt szép. Mit szép? Ez egy nagyon, hogy is mondjam, csúnya egy húzás volt. Abszolút nem ebben állapodtunk meg. Szó sem volt róla, hogy a tök jó leletek után csak úgy ripsz-ropsz elalszunk. Jó, értem én, hogy van az az évekig tartó szenvedés, ami már sok, de most… Tovább »

13 perc… Kemény vagyok, elindulok, futok… :)

Nem vagyok egy nagy futó… és ez enyhe kifejezés… Bár ha jobban belegondolok, szerintem már több maratont lefutottam régen az edzéseken. Amíg teniszeztem, még az őskorban, minden edzés előtt, után, és ha rosszak voltunk közben is, futottunk… és ha csaltunk, még többet futottunk… és ha rendesen lefutottuk, akkor miért hagynánk abba, futottunk még… Aztán ez… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!