Füles Odú

Most már elég…

Esküszöm, ha még egy nap úgy kell csinálnom, mintha minden a legnagyobb rendben lenne, én kiugrom innen az ötödikről… mondjuk ezen még gondolkodom, mert elég sok a fa, még a végen fennakadok… de nem viccelek, nem bírom tovább.Sajnálom, de Képtelen vagyok annak az össztársadalmi elvárasnak eleget tenni, hogy úgy csinálunk, mintha a rák tulajdonképpen egyenértékű… Tovább »

“… az csak egy ajtó…”

Azt mondják, nem kell a halállal foglalkozni… lássuk be, marha nehéz úgy nem foglalkozni vele, hogy közben nap, mint nap halnak meg barátok, szerettek, híresek, kedvencek… Persze az ember megteheti, hogy három másodpercig sajnálja, általában inkább magát, mert valakit, akit talán soha nem is ismert elveszítetett. De nem hiszem, hogy ez így rendben lenne. Általában… Tovább »

Elhervadt virágok a hospice világnapra

Hát ennél tervezni se lehetne jobban. A blog századik bejegyzése pont az új könyvről szól, hát ez csupa ünneplősdi. Szóval ne is húzzuk az időt, beszéljünk a lényegről. Október 8-a a hospice és palliatív ellátás világnapja. Aki régóta olvas, és ismer, az tudja, hogy szerintem ez nagyon fontos, és sokkal többet kellene róla beszélni, mint… Tovább »

Levél a felhők fölé

Hello,   Csak mondom, ez nagyon nem volt szép. Mit szép? Ez egy nagyon, hogy is mondjam, csúnya egy húzás volt. Abszolút nem ebben állapodtunk meg. Szó sem volt róla, hogy a tök jó leletek után csak úgy ripsz-ropsz elalszunk. Jó, értem én, hogy van az az évekig tartó szenvedés, ami már sok, de most… Tovább »

A félig elhasznált tusfürdő…

Fáradt vagyok. Eljutottam arra a pontra, amikor ez a magából teljesen kifordult, szörnyen felületes, tartalom nélküli külsőségekre éhes tömeg egyszerűen fáraszt, és nem érdekel, és nem akarok vele foglalkozni. Aztán végülis még utolsó erőmmel elolvasom Barbi bejegyzését, és akkor rájövök, hogy kit érdekel a felületes tömeg, ha van még normális (mármint az én fejem szerint)…. Tovább »

“A” téma

Régóta gondolkodom, hogy meg kellene írnom ezt a bejegyzést is, de kezdett kicsit elegem lenni, hogy mindig valaki rám támad, ha valamiről máshogy gondolkodom. Az a nagy helyzet, hogy akárki akármit mondd, bármennyire próbál tökéletes társadalmunk úgy tenni mintha ez a dolog nem is létezne, itt most el kell mondanom, hogy szörnyen sajnálom, de. Jah,… Tovább »

Happy Ending – Ajánlom mindenkinek :)

Tegnap,  hűűű már majdnem reggel van, úgyhogy már tegnap előtt színházban voltam.  Meghívást kaptam a Belvárosi Színházba, a Happy Ending című darab bemutatójára, ez nekem hatalmas dolog. Egyrészt imádom a színházat, másrészt egy fantasztikus darabot láttam, fantasztikus szereplőkkel. Itt most azért el kell mondanom, hogy nem bírom elviselni a szenvedős, nagyon csöpögős, iszonyú romantikus rákról… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!