Füles Odú

Gardrób: “must have” vs. harmincas rákos :)

Olvastam egy cikket arról az egyetemes törvényről, hogy minek kell egy harminc éves nőnek a szekrényében lennie. Mármint mindenképpen. You know alapdarabok… na, most az van, hogy valamikor hirtelen 35 lettem… és még rákos is, ami nem segít a helyzeten… a fene se tudja mikor, de most alaposan feltúrtam a szekrényt és rá kellett jönnöm,… Tovább »

Dr. Pannival az élet… vicces… :)

Akik olvasnak, és követik az FB oldalam, már ismerik Pannikát. Április elején volt két éves, szóval ez egy remek alkalom, hogy kicsit jobban megismerjétek ődoktorságát. A lakás főorvos posztját betöltő hatalmas cirmosunk, aki a legnehezebb dolgokban is velem volt, sajnos korán itt hagyott minket… az ő posztjára érkezett pont két éve Dr. Panni, aki szakvizsgáját… Tovább »

Semmi értelme… értsd, ahogy akarod…

Hát vannak levelek, amikről utólag úgy gondoljuk jobb lett volna, ha nem érkeznek meg. Meg vannak olyanok is, amikről tudjuk, hogy ha vékony, akkor nem sok értelme van kinyitni… Egy éve, egy hónapja, és egy hete van egy jó sok lapból álló papírkötegem arról, hogy az egészségkárosodásom 70% és nem is lesz jobb. Csak azt… Tovább »

Csak fogd meg a kezét…

A szokásos kontrollomon voltam valamelyik nap, a valamelyik kórházban. A történet szempontjából teljesen mindegy. Ücsörögtem a folyósón, nyomkodtam a telóm, olvasgattam. Nem figyeltem… annyian rohangáltak körülöttem, hogy inkább próbáltam őket kiiktatni… Aztán történt valami… valami, ami borzasztó fájdalmas és bénító emlékeket idézett. Akkor, ott, megpróbáltam a lehető legjobban behúzódni a sarokba… nem akartam újra ezt… Tovább »

Tök jól vagyok… ja nem! Bocs!

Az embereknek van egy ilyen fura tévképzetük, hogy ha van hajad, nem nézel ki elő halottnak, mosolyogsz, járkálsz a lábadon, nem nyafogsz állandóan, mosol, főzöl, takarítasz, és még dolgozol is, akkor az nem azért van, mert faszagyerek vagy, hanem mert „jaj de jó, hogy ennyivel megúsztad”. A legtöbben úgy gondolkodnak, és ebben hatalmas szerepe van… Tovább »

Elhervadt virágok a hospice világnapra

Hát ennél tervezni se lehetne jobban. A blog századik bejegyzése pont az új könyvről szól, hát ez csupa ünneplősdi. Szóval ne is húzzuk az időt, beszéljünk a lényegről. Október 8-a a hospice és palliatív ellátás világnapja. Aki régóta olvas, és ismer, az tudja, hogy szerintem ez nagyon fontos, és sokkal többet kellene róla beszélni, mint… Tovább »

Szívpárnával a gyógyulásért

Most egy olyan, mondjuk úgy segédeszközről lesz szó, ami minden mellműtöttnek hatalmas segítség lehet, ez pedig a szívpárna. Én nem is nagyon mennék bele, hogy elmagyarázzam mi ez és miért jó, ezt megtette nekünk dr. Mészárosné dr. Seres Leila, a Baptisták az Egészségért Munkacsoport tagja. A szív párna nem egy sima díszpárna, ami jól néz… Tovább »

Levél a felhők fölé

Hello,   Csak mondom, ez nagyon nem volt szép. Mit szép? Ez egy nagyon, hogy is mondjam, csúnya egy húzás volt. Abszolút nem ebben állapodtunk meg. Szó sem volt róla, hogy a tök jó leletek után csak úgy ripsz-ropsz elalszunk. Jó, értem én, hogy van az az évekig tartó szenvedés, ami már sok, de most… Tovább »

13 perc… Kemény vagyok, elindulok, futok… :)

Nem vagyok egy nagy futó… és ez enyhe kifejezés… Bár ha jobban belegondolok, szerintem már több maratont lefutottam régen az edzéseken. Amíg teniszeztem, még az őskorban, minden edzés előtt, után, és ha rosszak voltunk közben is, futottunk… és ha csaltunk, még többet futottunk… és ha rendesen lefutottuk, akkor miért hagynánk abba, futottunk még… Aztán ez… Tovább »

Mit ér az ember, ha beteg?

Van az a nap, amikor egyszercsak azt érzed, hogy tényleg elfáradtál. Amikor nem érted, és igazán már nem is akarod érteni, és eleged van, és legszívesebben hagynád az egészet a francba, mert azt érzed nincs miért. Azt hiszem ez a nap ma jött el. Nem értem, és belefáradtam… elegem van. Előzmény… Aki ismer, tudja, hogy… Tovább »

Az orvos válaszol: miért KELL a mozgás?

Már többször volt szó arról, hogy miért jó, ha egy rákbeteg sportol, de lehet, hogy én nem voltam elég meggyőző. Ezért most megkérdeztem a dologról állandó szakértőnket, szuperorvosunkat, Dr. Petrányi Ágotát, a Szent László kórház onkológus főorvosát. Miért lenne szükségük a daganatos betegeknek a rendszeres mozgásra? „A szervezet ellenállóképessége és a rosszindulatú daganat között szoros… Tovább »

853 nappal éltem túl…

853 nap. Fúúúú azért ez nem tűnik túl soknak így. Jó csak viccelek, nem húzgálok vonalakat a falra vagy ilyesmi. De tényleg kiszámoltam… persze csak viccből… Időnként elképzelem, hogy felébredek, és nem is vagyok rákos. Időnként szörnyen fárasztó. Elfáradok a mindig eggyel több naptól így. Soha nem az volt a cél, hogy azt mondhassam húúú… Tovább »

Csak úgy, ahogy szerinted jó… ;)

A húgommal épp egy naaaagy projecten dolgozunk, és közben bedobta az ötletét, hogy szerinte kellene írnom kimondottan hozzátartozóknak is bejegyzést. Egy ideje már gondolkodom rajta, de most eszembe jutott, hogy nemrég a lányokkal azon elmélkedtünk, hogy vajon mi hatalmaz fel rákbetegeket, hogy a nem rákosokat leugassák. Sajnos nem fejtettük meg, pedig eskü törtük a fejünket,… Tovább »

“A” téma

Régóta gondolkodom, hogy meg kellene írnom ezt a bejegyzést is, de kezdett kicsit elegem lenni, hogy mindig valaki rám támad, ha valamiről máshogy gondolkodom. Az a nagy helyzet, hogy akárki akármit mondd, bármennyire próbál tökéletes társadalmunk úgy tenni mintha ez a dolog nem is létezne, itt most el kell mondanom, hogy szörnyen sajnálom, de. Jah,… Tovább »

Most egy kicsit elegem van

Tudjátok ilyen is van. Megsúgok egy titkot: amikor megkapod az utolsó kemoterápiás vagy bármilyen kezelést, rohadtul nem lesz vége az egész macerának. (Hupsz megint elfelejtettem a gyógyszert.) Reménykedsz, hogy na, most aztán már minden rendben lesz, deeee nem. Őszinte leszek, hiába mondja nekem a világ két legjobbfej, legkedvesebb, legokosabb, ha ők mondják teljesen biztos úgy… Tovább »

Mindennapi szúrásom…

Vannak bizonyos kérdések, amik mostanában nagyon foglalkoztatnak. Újabban például minden áldott reggel elgondolkodom rajta mennyi szurkálást bír elviselni egy ember… Komolyan eddig azt gondoltam, hogy annál a rengeteg tűnél, ami a vizsgálatokon, meg vérvételkor meg műtéteken, meg injekciókon előkerül, annál már sokkal rosszabb velem nem történhet. És mégis… asszem súlyos tűproblémáim alakultak ki… Ami helyzetemet… Tovább »

Ha valaki akit szeretsz, rákos…

Ez a bejegyzés most azoknak a szülőknek, férjeknek, feleségeknek, testvéreknek, lányoknak és fiúknak szól, akik szeretnének ott lenni, segíteni, de félnek, megijedtek, és fogalmuk sincs, hogy mit, hogyan tovább. Pontosan tudom, mi jár a fejetekben, én is harcoltam azon az oldalon. Igen, az én fejemben is megfordultak ugyanazok a borzalmas gondolatok, amiktől most te sem… Tovább »

Tíz hónap: összegzés :)

Eltelt a tízedik hónap is. Érdekes, hogy ha szarba vagy milyen nagyon gyorsan tud menni az idő… amúgymeg, ha épp nincs mit csinálni, csak cammog. 🙂 Na, mindegy, akkor most összegezzük, ami történt. 2013 október, egy nem túl szimpatikus hideg és szakadóesős nap elrohantam a világ legkedvesebb onkológusához, mer nekem ott egy csomó és amúgy nem… Tovább »

Százéves ember

Már többször írtam a kemoterápiáról, meg a szuper hatásairól. Főleg azokról, amik azonnaliak és mindenféle hatásos praktikát dolgoztam ki rájuk. Meg volt szó a furán viselkedő agyról is… hát értem én, hogy a gyógyszerek már csak ilyenek, és vannak hosszú távú mellékhatások is, de azért van az a perc, nap, napszak, bármi, amikor az embernek… Tovább »

Mandalafestés, mert jót tesz

A kemoterápia több mint négy hónapig tartott. Volt néhány olyan nap, amikor minden sokkal rosszabb volt. Sokkal fáradtabbnak éreztem magam, sokkal jobban fájt, sokkal rosszabb íze volt mindennek, és amúgy is, úgy volt sz.., ahogy volt. Na, az ilyen időkre kell olyan elfoglaltságot találni, ami egy kicsit kizökkenti az agyat, különben hajlamos a betegség rátelepedni, azt… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!