Füles Odú

8 óra alatt, 8 pohár…

Az van, hogy nyár lett, és meleg. Nagyon meleg. És ez mit jelent? Hogy sokat kell inni. Mármint sokat kellene, vagy legalább amennyi ajánlott állítólag, de hát, ha az ember mindent elfelejt, akkor nem olyan könnyű az. De tényleg, néha még levegőt venni is… mondjuk, az legalább feltűnik… Szóval erről nagyon fontos, hogy beszéljünk, mert hátha én is megjegyzem.

Ez állandó problémánk. Folyton izélgetnek, hogy innom kell, amitől én meg mérges leszek, mert szerintük én nem értem, hogy miért kellene innom, többet, szerintem meg nem értik, hogy nem vagyok szomjas, ezért nem is jut eszembe inni. Nyilván ha szomjas lennék, innék is… gondolom… Azért ez fura. Még a kemó alatt állandóan szomjas voltam. Literszám ittam a citromos vizet. Aztán ez elmúlt, és egyszer csak nem voltam szomjas, ami gáz, tudom.

Mivel fontos kérdés, természetesen a legokosabbhoz fordultunk információkért. Kistesó megszakértette a témát, és azt mondta, hogy…

A víz az egyik legalapvetőbb alkotóelemünk ugye, és arra használjuk, hogy segítse a hőszabályozást, szabályozza sejtjeink térfogatát és a működésüket. Ééééés az egyensúlyát a szomjúságérzet szabályozza. Haha, már akinek! Már az enyhe dehidráció is okozhat gondot, például fáradtságot, és csökkenti bizonyos kognitív funkciók működését, meg amúgy az éberséget is. Sőt, tiszta szívás, hogy állítólag mi nők sokkal érzékenyebben reagálunk a kiszáradásra, még az enyhére is. Úgyhogy nagyon határozottan állítja, hogy inni kell, mert ha annyit iszunk, amennyit mondjuk kellene, akkor egy csomó mindentől megkímélhetjük magunkat: például a fejfájástól, a fáradtságtól, a teljesítő képesség romlásától, és a rossz hangulattól. Azt is mondta, hogy vizsgálták, és bizonyították is, hogy sportolás közben is kell inni, mert már 2%-nyi folyadékvesztés is rontja a teljesítményt. Ami sok mindent megmagyaráz…

Szóval a lényeg: a víz nagyon fontos. Többek között biztosítja a vérkeringést, szabályozza a vérnyomást, oldja a tápanyagokat, és szállítja őket, biztosítja a szervezet állandó hőmérsékletét, és segíti az ízületek megfelelő működését. Nélküle pedig megemelkedik a szívfrekvencia, és a többi rossz mellett, amit az előbb már mondtunk, fontos tápanyagokat is veszít a szervezet. És ez különösen fontos, ha az ember beteg, és még mindenféle gyógyszereket is szed. Szóval tényleg, értem én, már csak ki kell valamit találni, hogy az ember ne felejtse el.

És feltettem a bónuszkérdést, hogy mégis mi van, ha nem vagyok szomjas… hát ez volt a határozott válasz…

„Muszáááj. A vénás ivás jobban fáj. Be kell osztani, mondjuk, h óránként megiszol egy pohár vizet. És akkor 8 óra alatt megvan a napi 8 pohár, ami az ajánlott.”

Na, arra gondoltam, hogy ugye nyár meg meleg, meg ilyesmi, megnézem milyen elvivős hideg üdítőkhöz lehet hozzájutni. Eredetileg limonádékra gondoltam, de aztán valahogy más is lett benne:

Kezdjük is a mai friss élményemmel. Megkaptam a Starbucks sajtóanyagát a legújabb innivalókról. Nagyon izgi, ezek ugyanis nem sima limonádék, hanem jegestea limonádék, ami már jó, mert a jegesteát és a limonádét is szeretem. „… kiváló minőségű tea és a gondosan összeválogatott energizáló alapanyagok tökéletes kombinációi…” Három féle van belőle a Blackberry Mojito Green Tea Lemonade, a Peach Green Tea Lemonade, és a Mangó Black Tea Lemonade. Én ma az utóbbit kóstoltam… szerintem, ha azt mondom egyszerre megittam az egészet, akkor azzal mindent elmondok. Iszonyú jó volt, friss, és teás is, és nagyon hideg. Szerintem ezt bármikor tudok inni.

Még a hét elején beugrottam a Pre-Go-ba, ahol limonádékkal ismerkedtem. Lehet kérni sima limcsit, vagy epreset, szőlős-mentásat, kókuszos-lime-osat, rebarbarásat, ibolyásat, és epres-bazsalikomosat. Naná, hogy megkóstoltam. A szőlős-metásat ajánlották. Nagyon fincsi, olyan igazi limonádés dolog, de a szőlőtől kicsit más az íze, de mégsem olyan nagyon más, ha értitek. Ééééés, kaptam egy termoszt, tök menő, úgyhogy én abból iszom a limonádét is, na. Amúgy megtudtam, hogy hamarosan lesznek igazi nagyon egészséges, cukor nélküli üdítők is.

Vizsgálatom harmadik tárgya a Costa Coffee volt. Sajnos nem jutottam még el odáig, mert barinő végül máshol várt, de onnan is kaptam infót, úgyhogy tudom, hogy ott négy féle limonádé van. Van hagyományos cukormentes, bogyós gyümis Very Bery, licsi ízesítésű Oriental Lychee, és grapefriutos Pink Lemonade.

Ha éppen nincs nálatok innivaló, akkor próbáljátok ki valamelyik finomságot. Megéri… 🙂

Ha tetszett, örülök, ha megosztod. Ha pedig érdekel a folytatás, kövesd a Füles Odú facebook oldalát is.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!