Füles Odú

Te tudod miért szűrővizsgálat egy szűrővizsgálat?

Ez egy rendkívüli bejegyzés, amire egy ideje készültem már, mert vannak dolgok a mellrákkal, és a szűréssel kapcsolatban, amiket mindenkinek tudnia kellene. És ha lehet hiteles forrásból, ami nem összeollózott adatokból áll, nem hatásvadász, és nem a „ki tud nagyobbat mondani” versenyben indul. Három nagyon fontos kérdésre kapunk most választ Dr. Cornides Ágnestől, Budapest Főváros Kormányhivatala, Népegészségügyi Főosztályának szakmai főtanácsadójától.

Először is mit jelent a szűrővizsgálat kifejezés?

„Szűrővizsgálat: Panaszmentes egyének vizsgálata annak megállapítása célból, hogy a keresett betegség nagy valószínűséggel nem érinti, vagy éppen érinti a vizsgált személyt. Azért ilyen bonyolult a megfogalmazás, mert szűrővizsgálat során soha nem diagnózis születik. Ha a szűrővizsgálat eredménye nem negatív, azaz a betegség nagy valószínűséggel érinti az egyént, tisztázó vizsgálatok következnek, amik azután elvezetnek a diagnózishoz. Ebből is látható, hogy nagyon fontos: csak olyan vizsgálatokat végezzenek szűrővizsgálatként, amelyek elég pontosan, elég jó találati biztonsággal tudják a valószínűleg érintetteket kiemelni, mert rájuk további vizsgálatok fizikai, és az azokra való várakozás lelki terhei várnak – miközben a szűrővizsgálat résztvevői – mint már az elején említettem – panaszmentesek.”

Miért csak 45 éves kor fölött hívják be a nőket emlőszűrésre?

„Ahhoz, hogy egy szűrővizsgálatot szervezett – meghívóleveles – (és a mammográfia is közéjük tartozik) formában lehessen folytatni, egy követelményt biztosan kell teljesítenie: csökkentenie kell az adott betegségből származó halálozást. A mammográfia esetén ezzel a bizonyítékkal eddig az 50–65 évesek csoportjára vonatkozóan rendelkezünk. A 45 éves kezdő életkor is már kompromisszumot jelent. Az eredményeket folyamatosan értékelik, az újabb eredmények fényében változhat a korcsoport és a szűrési gyakoriság egyaránt. A 45 éves kor alattiak és a 65 éves kor felettiek is részt vehetnek térítésmentes mammográfiás vizsgálaton, csak előbb orvossal kell találkozniuk, aki a rendelkezésére álló adatok birtokában tud arról dönteni, hogy az adott egyén számára hasznos lesz-e a vizsgálat. Ha belegondolunk, tulajdonképpen az a furcsa, hogy előzetes orvosi vizsgálat, orvosi gondolkodás nélkül kapunk meghívólevelet egy röntgenvizsgálatra. Ez a már korábban említett bizonyított halálozáscsökkentő hatás miatt lehetséges.”

A behívottaknak hány százaléka megy el szűrésre?

„Inkább úgy válaszolok, hogy az adott korosztály (45–65 éves) kb. 60%-a vesz részt meghívólevéllel vagy beutalóval mammográfiás vizsgálaton. Nekünk, akik tudjuk, hogy ez egy hasznos vizsgálat, az a dolgunk, sőt felelősségünk, hogy az egyelőre mammográfiás vizsgálatra nem járók számára megkönnyítsük a – menni vagy nem menni – döntést. Szándékosan nem meggyőzést írtam; megfelelő információval kell ellátni mindenkit, hogy azután meghozhassa a számára megfelelő döntést. Attól tartok azonban, hogy akik a meghívólevelet figyelmen kívül hagyják, nem is tudják, hogy azzal döntést hoztak, azt pedig pláne nem, hogy miről. Ezen kell megpróbálnunk változtatni.

A sok helyen hallható alacsonyabb (rendszerint 40% körüli) részvételi arány valóban a szűrésre meghívottak közül megjelentek arányát mutatja; tudni kell azonban, hogy a szűrési korosztály jelentős része, helyenként akár több mint fele – itt nem részletezendő okok miatt – nem meghívólevéllel, hanem beutalóval vesz részt a vizsgálaton, az azonban nem minősül szűrővizsgálatnak, hiába 100%-ban együttműködő csoportról van szó.

A szakemberek szerint valóban egyre több a 30-as, 40-es években jelentkező emlőrák. A szűrési életkor alatt egyelőre csak azt tudjuk javasolni – ami egyébként minden életkorban hasznos –, hogy mindenki figyeljen teste jelzéseire, és amennyiben valami szokatlant észlel, ami két hét elteltével sem múlik el, mutassa meg orvosnak.

A szűrés mellett – ami egy létező betegség korán, fejlődése kezdeti szakaszán való felismerését jelenti, szól – említést kell tenni a megelőzés lehetőségéről is. A WHO megállapítása szerint a daganatos betegségek mintegy fele megelőzhető lenne, ha az életmódra vonatkozó néhány szabályt betartanánk. Nemrég jelent meg az Európai Rákellenes Kódex 4. kiadása, amely 12 ajánlást fogalmaz meg a rákkeletkezés kockázatának csökkentésére. Az Orvosi Hetilapban a közeljövőben jelenik meg egy részletes ismertetés róla.”

 

Addig is a 12 ajánlás:

  1. Ne dohányozzon! Ne fogyasszon semmiféle dohányterméket!
  2. Otthonát, munkahelyét tegye „dohányzásmentes övezetté”!
  3. Óvakodjon az elhízástól! Gondoskodjék egészséges testsúlyáról!
  4. Iktassa napirendjébe a szabadidős mozgást! Minél kevesebb időt töltsön ülve!
  5. Táplálkozzék egészségesen! Egyen mindennap friss gyümölcsöt, zöldséget! Vörös és feldolgozott húsokat mértékkel fogyasszon! Tartózkodjon a zsíros és a túlsózott ételektől, cukrozott italoktól!
  6. Tartson mértéket az alkoholos italok fogyasztásában!
  7. Kerülje a túlzott napozást, a leégést, a szoláriumot!
  8. Munkahelyén tartsa be a munkavédelmi szabályokat! Ismerje és kerülje a rákot okozó anyagokat!
  9. Óvakodjék az ionizáló sugárzás károsító hatásától!
  10. Az anyák a szoptatással csökkenthetik az emlőrák kockázatát. Nők számára a csontritkulás hormonpótló kezelése kockázatos lehet.
  11. Igényelje 12. életévét betöltött leánygyermeke számára a térítésmentes HPV elleni védőoltást!
  12. Fogadja el a meghívást, és vegyen részt szervezett emlőszűrésen, méhnyakszűrésen és vastagbélszűrésen (utóbbi esetében férfiak és nők egyaránt)! Az 50 év feletti férfiak gondoljanak prosztatájuk egészségére!

breast_cancer_jpeg

Ha tetszett, örülök, ha megosztod. Ha pedig érdekel a folytatás, kövesd a Füles Odú facebook oldalát is.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!